Török fürdő - Fürdőtörténet

1448-Egerben a gyógyvizet elsőként, Balneum Carthusiensium, azaz karthauzi fürdő néven említik egy középkori oklevélben.Feltételezhető, hogy ekkor már fürdőépület is létezett. A karthauzi fürdő helyszíne feltehetően a mostani Katona István tér környékén volt.
1552-Törökök elleni dicsőséges győztes csata Dobó István vezetésével.

1596- Egerben megkezdődött a török uralom.
1610 - 1617- Arnaut pasa ilidzsájának, jelen épület ősének építése, mely ebben az időben csupán a központi, nyolcszögletű medencéből állt.
1687-A török uralom vége Egerben.
1700 - as évek eleje- Az egriek tovább használják a törököktől „örökölt” fürdőt. A fürdőben kisebb sebészeti beavatkozásokat végző kirurgus is tevékenykedett.
A Rákóczi szabadságharc alatt különösen népszerű volt a gyógyvizes fürdő, s egyes források szerint az Egerben gyakran időző Rákóczi Ferenc is a látogatók sorába tartozott.
1735-Arnaut pasa ilidzsájának boltozata már hiányzik, s a polgárok, akik a víz jótékony hatása miatt egyre gyakrabban látogatják, a szabad ég alatt kénytelenek fürdőzni.
1742-Barkóczy Ferenc püspök által megindult a fürdő fejlesztése. Létrejön a Tükör medence (más néven „extra bad”) és egy kis öltöző. A Török medencét zsindelyes tetővel fedték be.
1700 - as évek második fele A fürdő elhanyagolt állapotban volt, de gyógyvize miatt sokan használták. Külföldről is érkeztek vendégek.
1795-Eszterházy Károly püspök elrendelt egy újabb „extra bad” építését, így megépült a Kis Tükör medence. Ezen kívül a „Nap” elnevezésű kocsma és a fürdős számára lakás is épült közvetlenül a medencék mellett.
1828-30-Pyrker László érsek idejében a fürdőmester lakásának helyén, a déli oldalon korszerű „fürdőszobák” épültek, aminek hatására növekedésnek indult a forgalom.
1839-40-Pyrker László ezekben az években alakíttatta ki az egységes fürdőépületet. Az épület ekkor már U alakban fogta körül a török medenceteret, homlokzata egységes klasszicista megjelenésű, a tető „pala-zsindellyel” fedett.
A kupolát az eredetihez hasonló, de ahhoz képest túlságosan lapos boltozattal építették meg. A bevétel növelése érdekében a nagymedence terét válaszfalakkal négy részre osztották. A fürdőt igénybevevők száma jelentősen gyarapodott. A fürdőbérlő lakását és a kocsmát áthelyezték az épület északkeleti sarkába.
1854-Az egri érsekség a fürdőt magának tartotta fenn, csupán a „meleg vizet” (a mai strand I-es medencéje helyén lévő tavat) engedte át a város lakosainak, melyet a lakosság eddig is szabadon és fizetés nélkül használt. Ezen felül az érsekség kikötötte a meleg vizű tóban juhainak ottani úsztatását is.
1914-Az egri érsekség vezetése alatt lepusztult állapotba került fürdő a város tulajdonába került, de a nagyszabású fejlesztési terveket az I. világháború meghiúsította.
1914-után Bárány Géza akkori fürdőigazgató lebonttatta a Török medencében található válaszfalakat.
1933-Létrehozták az I-es számú nagy medencét a mai strand területén. A Török fürdőt korszerűsítették, megnövelték a Török medence méretét, gőzkabint építettek.
1954-A Török fürdő üzemeltetését a reumakórház vette át.
1979-Lebontották a lapos kupolát, helyére az eredeti (török kori) boltozathoz jobban hasonló kupolát építettek, melyet 200 ezer darab aranyfüsttel bevont mozaikkal burkoltak. A fürdőt gyógyászati rendeltetésnek megfelelően, a barokk és klasszicista épületrészek, a kor ízlésének és pénzügyi lehetőségeinek megfelelő „átszabásával” építették át.
A belső tereket zöld színű, Zsolnai porcelánnal burkolták.
2008-2009-Az épületet meglehetősen rossz, állapotban vette át az Eger város tulajdonában lévő Eger Termál Kft. A Török Fürdő Kaszab Ákos Ybl díjas építész tervei alapján került teljes felújításra. A tervező az 1839-40 -es évek barokk és klasszicista gyökereihez tért vissza, miközben a mai kor igényeit sem tévesztette szem elől.

A török fürdőkultúra

Ilidzsa és hamam

A mohamedánok fürdőkultúrája vallási alapokon nyugodott, de a tisztálkodási cél is fontos szerepet játszott abban, hogy a törökök impozáns fürdőépületeket emeltek mindenhol, ahol török polgári lakosság hosszabb-rövidebb időre megtelepedett. Maga Mohamed próféta vallotta azt, hogy a tisztaság jó hatással van a nemzőképességre, és mivel azt akarta, hogy minél több híve legyen, a mohamedánok szent napján, pénteken tisztasági fürdőt, vagyis hamamot rendelt el.
A mohamedánok szent könyve, a Korán szerint a test tisztítására állóvizet használni nem szabad, csak folyóvíz használható e célra. A török tisztasági fürdő, a hamam ezért nélkülöz minden kádat, vagy medencét.
A jó adottságokkal rendelkező gyógyvizes fürdők, mint az egri Török Fürdő nem tisztálkodási célokat szolgált, hanem az előzőleg már megtisztálkodott fürdőlátogató gyógyulását hivatott elősegíteni. Az ehhez hasonló gyógyvizes fürdőket ilidzsának nevezik.

A megtisztulás folyamata

A török fürdőkben kezdettől fogva szigorúan elkülönítették a nőket és a férfiakat, ezért önálló fürdőrészeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. Felmelegített vízzel vagy szerencsés esetben, ahogy nálunk is, forró termálvízzel fűtötték a falakat és a padlót, amit időnként fellocsoltak, ez adta az 50 fokos meleget és a 100 százalékos páratartalmat, ami a török fürdők alapja. Az előcsarnokból, ahol az öltözőrészek vannak, jutunk tovább a pihenőbe, amiből maga a kupolás medence nyílik. A pihenő mindig is a társasági élet központja volt, frissítő mentateát szolgáltak fel, zeneszóval, költők szavalásával színesítették a társalgást.
A török fürdőcsarnokban fürdőmesterek, szolgálónők segédkeztek a tisztulási folyamatban. Az izzadt bőrt olívaolajos szappannal kenték be, amit kefével vagy törölközővel dörzsöltek át, leradírozva minden szennyeződést. Ezután következett az alapos átmasszírozás, majd a fentebb említett pihenőben a kellemes ellazulás.

Török fürdők Magyarországon

A közfürdőkre a magyarországi hódítások területein is komoly igény mutatkozott, a polgári lakossággal rendelkező településeken szinte kötelező jelleggel építettek legalább egyet. "Tolna városában a muzulmánok már annyira megsokasodtak, hogy ...fürdőre is szükség van." rendelkezik Szulejmán szultán 1564-ben.
A Török Birodalom egész területén épültek fürdők, a legtöbb természetesen a fővárosban, a legnyugatabbra fekvő pedig, amelyről már csak feljegyzések maradtak fenn, Pécsett. Ezen kívül az 1500-as években Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben építettek a törökök fürdőket. Ezek közül csupán az egri és néhány budapesti fürdő maradt fenn.

Török fürdők Egerben

A törökök a város 1596-bani elfoglalása után mihamarabb igyekeztek természetszerűen saját igényüknek, ízlésüknek, vallási előírásaiknak megfelelően berendezkedni. Evilja Cselebi 1664-65-ben tett egri utazásának leírásából tudjuk, hogy a városban két ilidzsa is helyet kapott. A mai Török Fürdőt Ali basa 1609-es távozása után Arnaut basa idejében építették. A másik ilidzsa szerényebb volt, a nők számára épült és feltehetően a mai Bárány Uszoda helyén volt. Az épület romos maradványait 1855-ben bontatta el Bartakovics érsek az első egri uszoda kiépítése során.
A két ilidzsán kívül két hamam is épült a városban. A jelentősebb, a Valide Szultána fürdő egykor impozáns épület volt, mely hat fürdőkamrával rendelkezett és kupoláját vörös keramit fedte. Nevét az uralkodó édesanyjától az „anyaszultánné”-tól kapta. Romjait ma is láthatjuk a vár főbejáratával szemben. A másik hamam a Valide Szultánánál jelentéktelenebb építmény volt. Maradványok sem maradtak belőle és pontos helye sem ismert.